Az egyházat, a nemzetet és a családot védő keresztényszocialista politikusokra és katolikus papokra emlékeztek Mosonmagyaróváron. Giesswein Sándor és Közi Horváth József jelentőségét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke és Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője foglalta szavakba.

Semjén Zsolt ünnepi beszédében Giesswein Sándorról azt mondta, hogy ő volt a magyar történelemben az első, aki a keresztény társadalombölcseletet összekapcsolta a politikai gyakorlattal úgy, hogy vállalta az aktuálpolitikai szerepet is.

Örökségének mai napig ható tanítása az – ami a kereszténydemokráciának egy sajátos karaktere –, hogy a politikai mezőnek nem egy, hanem két koordináta-rendszere van – húzta alá. Köznyelvileg persze jobb és baloldalra osztjuk a politikai palettát, de valójában két koordináta-rendszer van.

Az egyik a tradicionális értékek és azok tagadása, a másik pedig a munka-tőke koordináta-rendszere – mondta.

Kifejtette: a tradicionális értékek védelme és azok tagadása tekintetében a kereszténydemokrácia egy markánsan jobboldali politikai filozófia, mert a hagyományos értékeket védi, az egyházat, a nemzetet és a családot. A balliberális oldal ezeknek a tagadása, mert vallásellenesek, a nemzeti szuverenitással szemben állnak és devianciákkal relativizálják a család fogalmát.

A munka-tőke koordináta-rendszerben a kereszténydemokrácia azonban mérsékelten baloldali felfogás, mert a munka elsődlegességét hirdeti a tőkével szemben – fogalmazott Semjén Zsolt, hozzátéve, hogy a kereszténydemokraták szerint sem a tőke munka nélkül, sem a munka tőke nélkül nem állhat fent, viszont a munka elsődleges a tőkével szemben, mert jobban hozzátartozik az ember személyiségéhez. Ezzel szemben a liberálisok, akik a munka jogát és szempontjait alárendelik a tőkének, különösen is a multinacionális tőkének, e koordináta-rendszerben valójában jobboldalinak tekinthetők – fejtette ki.

A miniszterelnök-helyettes hangoztatta, hogy mindezt Giesswein Sándor jelenítette meg először a magyar politikai palettán.

Elmondta, hogy nem lehetett sikeres politikus, mert az ő korában a dualizmus idején a „liberális kapitalizmus diadalát” láthatták az emberek az egyik oldalon, a másikon pedig a szocializmus illúzióját.

A történelem azonban őt igazolta, mert „a vadkapitalizmus embertelensége palástolhatatlanná vált”, később pedig azt is láttuk, hogy hova vezet a marxista típusú szocializmus istentelensége – emelte ki Semjén Zsolt.

Hozzátette: Giesswein Sándort igazolta a történelem, ha az ő, vagy később Barankovics István kereszténydemokráciája érvényesül, akkor megmenekülhettünk volna a „vadkapitalizmus embertelenségétől, az osztályszocializmus embertelenségétől, később pedig a faji alapú szocializmus, a nácizmus embertelenségétől”.

Közi Horváth Józsefről elmondta, ő volt az egyetlen, aki a magyar országgyűlésben tiltakozott a német megszállás, az emigrációban pedig a szovjet megszállás ellen.

Nagy István ünnepi beszédében azt emelte ki, hogy Giesswein Sándor halálának 100. és Közi Horváth József születésének 120. évfordulója mutatja, hogy egy közösség életében mindig fontosak a példaképek.

Elmondta, hogy Giesswein Sándor 1905-ben kapott a magyaróvári kerület néppárti jelöltjeként mandátumot és két évtizeden át képviselte az embereket. Az első világháború során egyre következetesebben lett békepárti.

Közi Horváth József lelkipásztori szolgálatát Magyaróváron kezdte, majd 1939-ben országgyűlési képviselővé választották a győri kerületből az Egyesült Keresztény Párt színeiben.

Emigrációja során megalapította a Magyar Keresztény Népmozgalmat.

(MTI)