Latorcai Csaba, a Kovács K. Zoltán kereszténydemokrata politikus születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen kiemelte, hogy a kereszténység és a kereszténydemokrácia már bizonyította, az egyetlen olyan eszme, ami ellen tudott állni a totalitárius törekvéseknek.

Elmondta, hogy Európa nyugati felében ismét totalitarizmusra utaló törekvések kezdenek uralkodóvá válni, „mintha Európa nyugati fele kezdene az elkommunistásodás útjára lépni, ugyanazok a gondolatok, ugyanazok a cselekvések, legfeljebb a díszlet más”. Napjainkban más eszközökkel hallgattatják el azokat, akiknek a véleménye kellemetlen – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy Európa egésze a háború felé sodródik, a béke szava Európa nyugati felében csak elvétve hallatszik.

A békét nekünk, közép-európai kereszténydemokratáknak kell fenntartanunk – mondta, hozzátéve, hogy Európának csak akkor van jövője, ha visszatér azokhoz az eredeti kereszténydemokrata gyökerekhez, amelyeket az Európai Unió alapító atyái is megfogalmaztak, amelyek szerint Európa nem egyesült államok, hanem szuverén nemzetek egyenrangú szövetsége.

Latorcai Csaba emlékeztetett, Kovács K. Zoltán 1990-ben azt tűzte zászlajára, hogy Magyarország térjen vissza azokhoz a kereszténydemokrata gyökerekhez, amelyeket a II. világháborút követően Barankovics István és az általa vezetett Demokrata Néppárt képviselt.

Hozzátette: jelenleg is az a feladat, hogy térjünk vissza az eredeti kereszténydemokrata gyökerekhez. Latorcai Csaba beszélt arról is, hogy Mosonmagyaróvár Magyarországon a kereszténydemokrácia „szülőhelye”, mert a 19. és a 20. században a város három kiemelkedő kereszténydemokratát adott a hazának, Giesswein Sándort, Közi Hováth Józsefet és Kovács K. Zoltánt.

„Három hős három időszakban, de összefogja őket a kereszténydemokrata gondolat” – mondta, hozzátéve, hogy talán nem is lehet igazán tudni, mennyi ilyen hős volt, akik tevékenyen közreműködtek abban, hogy Magyarország nem vált a 19. és a 20. század vesztesévé.

Az 1924-ben született Kovács K. Zoltán munkásságáról Latorcai Csaba azt mondta, hogy a II. világháborút követően a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselőjeként dolgozott, és „nem a megalkuvók oldalára állt, hanem kiállt az elveiért, az eszméiért, kiállt a kereszténydemokráciáért”.

Hangsúlyozta, hogy követendő mintát adott, mert emigrációba kényszerülése után sem adta fel magyar identitását és küzdelmét a független, demokratikus, szuverén Magyarország érdekében.

Ezért dolgozott a Szabad Európa rádiónál és ezért vált a magyar emigráció emblematikus figurájává – mondta.

Hazatérése után Kovács K. Zoltán azt mondta, az ő küldetése nem a parlamenti munka, hanem az aktív politikai-közéleti munka és a KDNP szervezése – fogalmazott Latorcai Csaba, hozzátéve, hogy ha szükség volt rá, a kereszténydemokráciáról szóló könyvekkel járta az országot településről településre.

„Ebben is példa Kovács K. Zoltán, aki a maga szerénységével vált példává és terjesztette a kereszténydemokráciát” – mondta Latorcai Csaba.

Forrás: MTI